Névnap

Ma 2024. március 29., péntek, Auguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.

Szajk madártávlatból

image250.jpg

Hírek röviden

H I R D E T M É NY

2024. évi Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat

 

Szajk Község Önkormányzat a Kulturális és Innovációs Minisztériummalegyüttműködve nyílt pályázat keretében meghirdeti a Bursa HungaricaFelsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatókszámára a 2023/2024. tanév második és a 2024/2025. tanév első félévére vonatkozóan.

Bővebben...
 

Hirdetmény

Magyar Posta Zrt.

 

Tisztelt Ügyfelünk!

 

Tájékoztatjuk, hogy, Szajk posta Szajk, Kossuth Lajos utca 106. 2022. november 12-től szünetel

Bővebben...
 

Támogatás - Iskolakezdési költségek ellentételezésére

2022.07.11.


Tisztelt szajki lakosok!

 

Ezúton tájékoztatom, hogy a jogszabályi változásokra tekintettel Szajk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. februárjában új rendeletet alkotott a szociális ellátások és szolgáltatások helyi szabályozásáról.Új ellátási formaként került bevezetésre a települési támogatáson beül az „iskolakezdési költségek ellentételezésére” megállapítható egyszeri támogatás.

Bővebben...
 

Meghívó keresztszentelésre

2022.06.29.

 

A Szajki Horvát Önkormányzat tisztelettel meghív minden kedves érdeklődőt 2022. június 29-én szerdán esete 18:00 kezdettel a Nagynyárádi út melletti kereszt szentelésére.

 

Gyülekezés és indulás a templom és a kultúrház előtt 17:45-kor.

Bővebben...
 

Jelenlegi időjárás

Felhőkép

Címlap Településtörténet

Településtörténet

Szajk története

 

II. világháborús emlékmű

II. világháborús emlékmű

Szajk község Baranya megye délkeleti részén, az 57-es főútvonal mentén fekvő, 810 főt számláló – 70%-ban német nemzetiségű – település. A község neve szláv eredetű; a szlovén sojek vagy a cseh svojek helységnévből származik. Szajk nevének létrejöttéhez kapcsolódik egy kedves történet, mely szerint az első délszláv ajkú telepesek egy gesztenyefa tetején először egy szajkó nevű madarat láttak meg, és erről a madárról nevezték el a falut Szajkónak. Talán erre vezethető vissza, hogy egy 1720-as évekből származó pecsétlenyomat két pálmaág között, dombon álló, dús lombú fát ábrázol egy szajkó madárral. Az 1995-ben elkészült községi címeren és zászlón szintén ezt a motívumot örökítették meg.

Szentháromság-szobor
Szentháromság-szobor

A környékről származó réz- és bronzkori leletek igen gazdag kultúra emlékét őrzik. Számos népcsoport, közöttük gótok, longobárdok, avarok majd a honfoglalás idején szláv törzsek laktak itt.
Az első írásos emlék a pécsváradi apátság 1015-ben keletkezett alapító okirata, melyben Szajk Zajar néven szerepel.
Lakói vadászatból, állattartásból és földművelésből éltek. A mohácsi csata e kis települést is tragikusan érintette. Az itt élők az apátság által kiállított seregben rész vettek az ütközetben. Házaik, jószágaik is a pusztító törökök martalékává váltak. Lakói elbujdostak, de később visszatértek.
Ekkoriban még főképp magyar nevű népesség lakta a települést, majd a későbbiekben délről szerb (rác) családok telepedtek le a faluban.
A török elleni felszabadító háborúk, kuruc-labanc harcok, az adózások, járványok, természeti csapások következtében a falu elnéptelenedett.
A táj elhagyatottsága csak rövid ideig tartott. A betelepülő katolikus délszlávok újra beindították az életet a területen.
Később néhány német család is megpróbált itt otthonra lelni, de ők pár év múlva tovább vándoroltak. Az új német családok betelepülése az 1720-as évek előtti időszakra vezethető vissza. 1752-ben Szajk a pécsváradi apátság birtokaként szerepel, népessége német.
A lakosság többsége földművelő, de megtalálható néhány más foglalkozási ág képviselője is, mint például: juhász, varga, kerékgyártó.
Vallásukat tekintve katolikusak.

 

 

Szentháromság-szobor

Szentháromság-szobor

Szorgalmuknak köszönhetően vagyonuk gyarapodott, ami lehetővé tette, hogy a lebontott templom helyére megépítsék 1753-ban Szent András tiszteletére a mait. Lapos mennyezetét 1803-ban boltozattal váltották fel.
A barokk stílusú Szent Vendel-temetőkápolna 1760-ban készült el. A szájhagyomány szerint állataikat kívánták Szent Vendel oltalmába ajánlani a kápolna megépítésével.
A kálvária stációi és a mellette álló feltámadási kápolna 1861-ből származik. A 19. században a lakosság száma emelkedett, az egykor tisztán katolikus népesség mellett néhány zsidó és evangélikus is lakott Szajkon.
Ekkoriban már jelentős volt a szőlőtermesztés, az állattartás, és számos iparos is tevékenykedett a faluban.
A kulturális élet, az ifjúság összefogása, műveltségük gyarapítása mindig fontos szempont volt a településen.
Az első iskola létrehozása az 1770-es évekre nyúlik vissza. Sajnos, az 1825-ben keletkezett tűzvész során leégett. A következő évben azonban újjáépítették, amely központi magját képezi a jelenlegi iskolánknak.

Szent András-templom

1825-ben megalakult a Szajki Római Katolikus Olvasókör.
Létrehozták a Katolikus Ifjúsági Egyletet.
A falu zenei élete is említésre méltó ebben az időben.
A villamosítás 1927-ben kezdődött meg Szajkon.
Az első világháború idején a férfiak javarésze hadba vonult, így a gazdasági munka a nőkre hárult.
A hősi halált halt férfiak tiszteletére épült obeliszk a Szentháromság téren került felállításra 1922-ben.
A háború befejezése után sem vált könnyebbé az élet a faluban, ennek ellenére az itt lakók példamutatóan adakoztak jótékony célokra. Különösen említésre méltó Margaretha Schwab. Ő készíttette a Szentháromság-szobrot és a Mária-oltárt.
Az első világháború után lassan fejlődésnek indult a település mind szociális, mind gazdasági területen.

Mária szobor

Mária-szobor a
 Szent András-templom kertjében
Hirdetés